vízgazdálkodás vízszennyezés

1234567891011121314151617181920212223242526272829303132
Across
  1. 3. Fő forrásai a nitrogéntartalmú műtrágyák, az állattartó telepek trágyái, illetve a háztartási (kommunális) szennyvizek.
  2. 4. Üzbegisztán és Kazahsztán határán fekvő tó.
  3. 6. Mit veszélyeztet elsősorban A felszínről bejutó szennyeződés?
  4. 8. Milyen hajózás folyik a szárazföldek vízi útjain,amelyek nagy tömegű, nem romlandó áruk szállítására alkalmasak?
  5. 12. Az ipari víz iránti igény növekedése miatt ma már egyre gyakoribb folyamat.
  6. 14. Különösen a szárazabb éghajlatú tájakon elengedhetetlen feltétele a mezőgazdasági termelésnek más néven vízutánpótlás.
  7. 17. Ezt a víz fajtát a beszivárgó víz szennyeződés emellett a természetes vízutánpótlásuk mértékét meghaladó kiszivattyúzás sodorhatja veszélybe.
  8. 19. Az ihatatlanná vált talajvíz helyett egyre fontosabb szerepet játszanak az ivóvízellátásban.
  9. 20. Így nevezzük a felszínre emelkedő talaj vizet, amelynek kialakulásához a csapadék, a hóolvadás, a gátak alatt átszivárgó folyóvíz egyaránt hozzájárulhat.
  10. 21. Ezen erőművek építése átalakította a természetes körülményeket, ami a folyók alsóbb szakaszán a halfajok eltűnéséhez vezetett.
  11. 24. Mezőgazdaságban használatos növény-védő szer, rovarmérgek. Nehezen lebomló vegyszere amelyek a tengerben lerakódva terjedtek el a táplálékhálózaton keresztül.
  12. 25. Az országhatárokon átlépő vízszennyeződés leginkább a rajtuk figyelhető meg.
  13. 26. Ez a legnagyobb arányban hasznosított megújuló energiaforrás.
  14. 28. A Föld folyói hatalmas mennyiségű szennyeződést szállítanak beléjük.
  15. 29. Az ilyen vizek elszennyeződése nincs annyira szem előtt, mint például a folyók elszennyeződése, és emiatt hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla.
  16. 31. Honnan származott a 2000-es tiszai cianidszennyeződés?
  17. 32. Az ő tervei alapján kezdődtek meg a két nagy folyót (Duna,Tisza) érintő mederszabályozási és árvízvédelmi munkálatok.
Down
  1. 1. A felszíni vizek legnagyobb felhasználója és egyben legnagyobb szennyezője.
  2. 2. Alföldi településeink jelentős részét ezek látják el ivóvízzel.
  3. 5. Így nevezzük azt, amikor több halat fognak ki, mint amennyi természetes úton pótlódni tud.
  4. 7. A főként tengeri kőolaj fúrótornyokból és a tankhajókból származó szennyezés a vizek felszínét lepi el.
  5. 9. jelentős részét hazánkban a folyók partján kiépített csápos kutak biztosítják.
  6. 10. Elsősorban a felszíni vizekben feldúsuló, főként műtrágyákból és mosószerekből származó szennyeződés. Az eutrofizáció leggyakoribb okozója.
  7. 11. ezen létesítményeknek mindig olyan állapotban kell lenniük, hogy ellenálljanak a megáradt folyó erejének, ezért karbantartásuk az árvízvédelem számára folyamatos feladatot jelent.
  8. 13. Emiatt válik egyre szélsőségesebbé folyóink vízjárása
  9. 15. Melyik évszak a leginkább belvízveszélyes hazánkban?
  10. 16. A föld összes vizének kb 2,5% képzi.
  11. 18. így nevezzük a talajban végbemenő sófelhalmozódást ami természetes folyamatok hatására is kialakul.
  12. 22. A folyókból, tavakból az egyszerű szűrést követően tisztítás nélkül használják fel.
  13. 23. folyók olyan szintemelkedése, amely során a víz kilép a medréből és elönti a környező szárazföldi területeket.
  14. 27. Mi foglalkozik Napjainkban a vízkincs hasznosításával, illetve az ár- és belvíz védelemmel?
  15. 30. A La Manche déli partján, a Saint-Malói öbölben fekvő falvak halászai már századok óta kihasználták ennek e jelenségnek a hatását.