2020 Börze

1234567
Across
  1. 2. a kifejezés alatt olyan számítástechnikai szakembert értünk, aki bizonyos informatikai rendszerek működését a publikus, vagy a nagy többség számára elérhető szint fölött ismeri. Ezek a szakemberek a számítástechnika egy vagy több ágát rendkívül magas szinten művelik. A köznyelvben a kiberbűnözőket is ezzel a névvel illetik, az esetek többségében tévesen
  2. 4. egy olyan digitális kártevő, amit felhasználói szoftverekbe rejtenek, hogy azok használata közben a kártevő a háttérben digitális pénzt (kriptovalutákat) bányásszon a felhasználók eszközeinek erőforrásaival, a felhasználók tudta nélkül, a kártevő készítői számára
  3. 5. a számítógépes és okostelefonos vírusok egy speciális alfaja, ami letitkosítja az általa elérhető tárhelyeken tárolt dokumentumainkat, fotóinkat, videóinkat és egyéb fájljainkat, a visszaállításhoz szükséges kulcsot pedig csak váltságdíj (1-100 millió forint) fejében kaphatjuk meg.
  4. 7. olyan digitális kártevők, amik jellemzően valamilyen vírusfertőzés útján jutnak az áldozat készülékére. A kémprogramok célja az áldozat által begépelt adatok és megtekintett tartalmak ellopása és eljuttatása a kémprogram tulajdonosai számára. A felhasznált adatokkal a támadók személyes adatokhoz, családi fotókhoz, privát videókhoz és banki információkhoz juthatnak hozzá
Down
  1. 1. egy olyan szoftver, ami megvédi készülékeinket a digitális kártevőkkel (vírusok, trójaik, zsarolóvírusok, kémprogramok, stb.), a komolyabb változatok pedig megvédenek minket az adathalászattól és óvják gyermekeinket az interneten fellelhető káros tartalmaktól
  2. 3. egy olyan támadási metódus, amely során a támadók az áldozat készülékére valamilyen formában (webes JavaScript, trójai, stb.) kriptovaluta-bányászó kódot juttatnak – tehát az áldozat készüléke a támadók számára termeli a digitális pénzt, általában Bitcoin, Ethereum vagy Monero pénznemben
  3. 6. egy olyan program, vagy programcsomag, ami egy adott operációs rendszeren próbál rendszergazdai jogosultságot elérni. Ha ez sikerül, a támadó parancsokat adhat ki, vagy irányíthatja azt a felhasználó tudta nélkül. A mai rootkitekhez malwareket, férgeket, vírusokat csatolnak, hogy mégjobban elrejtsék azokat és azok tevékenységeit