Across
- 2. Magas nyomású légköri képződmény, amelyben a levegő a középpontból kifelé áramlik és általában derült időt okoz.
- 4. A légkör legkülső, ötszáz kilométer feletti ritka rétege, amely fokozatosan megy át a bolygóközi térbe.
- 6. Olyan üvegházhatású gáz, amelynek növekvő koncentrációja felelős a globális felmelegedésért és az éghajlatváltozásért.
- 8. Olyan légköri jelenség, amikor a meleg levegő rácsúszik a hideg levegőre, tartós esőzést és lassú felmelegedést okozva.
- 9. Olyan évszakosan irányt váltó szélrendszer, amely nyáron az óceán felől nedves, télen a szárazföld felől száraz levegőt szállít.
- 10. A mérsékelt övezetre jellemző állandó szélrendszer, amely az északi és déli szélesség harmincadik és hatvanadik foka között szállítja a légtömegeket.
- 11. Az időjárási térképen azokat a pontokat összekötő vonal, ahol a légnyomás értéke megegyezik.
- 13. Az a folyamat, mely során a légkör visszatartja a földfelszín által kisugárzott hőt, élhető hőmérsékletet biztosítva a bolygón.
- 15. A térítők felől az egyenlítő felé tartó állandó szélrendszer, amely az északi félgömbön északkeleti irányú.
- 17. A naponta több alkalommal mért hőmérsékleti adatok számtani közepe, amely jellemzi az adott nap hőmérsékleti viszonyait.
- 20. A légkör leghidegebb tartománya, ahol a világűrből érkező meteorok többsége a súrlódás hatására elég.
- 21. Három oxigénatomból álló molekula, amely a sztratoszférában pajzsként védi a földfelszínt a káros napsugárzástól.
- 22. A leggyakoribb folyékony halmazállapotú csapadékfajta, amely akkor keletkezik, ha a felhőkben lévő vízcseppek elég nehézzé válnak a lehulláshoz.
- 23. A tiszta és száraz levegő legnagyobb arányú alkotóeleme, amely hetvennyolc százalékos mennyiségével meghatározza a légkör tömegét.
- 26. Alacsony nyomású légköri képződmény, amelynek belsejében a levegő felemelkedik, felhősödést és csapadékot okozva.
- 27. A Nap horizont feletti magassága fokokban kifejezve, amely meghatározza a napsugarak beesési szögét és ezen keresztül a felmelegedés mértékét.
- 30. Az a hőmérsékleti érték, amelyen a levegő telítetté válik és megkezdődik a vízgőz kicsapódása.
Down
- 1. A levegőben lévő vízgőz mennyisége az adott hőmérsékleten befogadható maximális vízgőz arányában kifejezve.
- 3. A légkör nyolcvan kilométer feletti rétege, ahol a gázok ionizálódnak és a hőmérséklet a Nap sugárzása miatt emelkedni kezd.
- 5. A levegő súlyából adódó nyomóerő, amelynek mértékegysége a hPa és a tengerszinten a legmagasabb.
- 7. A Napból érkező elektromágneses hullámok összessége, amely a földi folyamatok és az időjárás elsődleges energiaforrása.
- 12. A légnyomáskülönbség hatására meginduló, a földfelszínnel párhuzamos irányú légáramlás.
- 14. A légkör legalsó rétege, ahol az időjárási folyamatok zajlanak és a vízgőz kilencven százaléka koncentrálódik.
- 16. Olyan légköri állapot, amikor a légnyomáskülönbség hiánya miatt nem tapasztalható érzékelhető vízszintes légáramlás a felszín közelében.
- 18. Olyan esemény, amikor a gyorsan mozgó hideg levegő a meleg levegőt hirtelen a magasba löki, záporokat és zivatarokat okozva.
- 19. A légkör tizenkettő és ötven kilométer közötti tartománya, amelynek felső részében található az ultraibolya sugárzást elnyelő ózonréteg.
- 24. Az élővilág számára nélkülözhetetlen gáz, amely a légkör huszonegy százalékát alkotja és a fotoszintézis során termelődik.
- 25. A mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet közötti különbség, amely lehet napi vagy évi léptékű.
- 28. A Földet körülvevő gázburok, amely védi az életet és biztosítja a szükséges gázokat az élőlények számára
- 29. A légköri vízgőz kicsapódása vagy kiválása, amely folyékony vagy szilárd formában eléri a földfelszínt.
